A fogászati röntgenvizsgálat hét évtizeddel ezelőtti általánossá válása óta a fogorvosok és a dentálhigiénikusok védőfelszerelésbe burkolják pácienseiket, hogy megóvják őket az állkapcson kívüli testrészek sugárterhelésétől. A fogászati radiológia szakértői szerint azonban eljött az ideje, hogy végleg szögre akasszuk az ólomkötényeket.

A fogorvosi rendelőkben manapság használt digitális radiográfiai-berendezések fényévekkel jobbak a korábbi generációkhoz képest, és a modern röntgentechnológiából származó külső sugárzás-szórás — a jelenlegi tudásunk szerint — az Amerikai Száj-, Arc- és Állcsontradiológiai Akadémia (AAOMR) adatai alapján csak alig vagy egyáltalán nem jelent veszélyt a páciensekre. A szervezet ajánlásának megfelelően a fogászati röntgenfelvételek készítése során nem szükséges minden esetben ólomkötényt és a pajzsmirigy védelmére szolgáló gallért használni.

"A tudományos szakirodalomban számos bizonyíték utal rá, hogy a kötény és a pajzsmirigygallér nem jár semmilyen egészségügyi előnnyel" — állítja Aruna Ramesh, a Tufts Egyetem Fogorvosi Karának (TUSDM) professzora és tudományos dékánhelyettese. Ramesh, aki a fogászati radiológia specialistája, társszerzőként járult hozzá az AAOMR új ajánlásait ismertető cikknek, amely augusztusban jelent meg a The Journal of the American Dental Association című folyóiratban.

Ramesh szerint a fogászati páciensek a fejtől távol eső területeket érő elhanyagolható mértékű sugárterhelése "belső szórás" révén jön létre, amely során a röntgenkészülék által megcélzott feji és a nyaki területen keresztül a testbe jutó sugárzás egy kis része a test más részeire verődik vissza. "Az állkapocs alatti szerveket érintő belső szórást képtelenség köténnyel megakadályozni".

Ramesh szerint előfordulhat, hogy a kötény és a gallér akadályozza, hogy tiszta felvételt készítsünk az állkapocsról, aminek következtében második felvételt is kell készíteni, megduplázva a testet érő sugárzás mennyiségét. Hugo Campos, a TUSDM docense és a száj- és állkapocsradiológia igazgatója szerint a páciensek védelmének legjobb módja, ha megóvjuk a röntgenfelvételek minőségét.

Ennek ellenére valószínű, hogy az olvasó a következő fogorvosi vizsgálatán még nem fog nagy változásokkal szembesülni. A legtöbb amerikai államban a jog szabályozza a védőfelszerelés kötelező viselését fogászati röntgenvizsgálatok során, és amíg ezeket a szabályokat nem módosítják—ami államonként fog megvalósulni—, a fogorvosi rendelőkben dolgozó szakemberek minden jel szerint továbbra is kötényeket és gallérokat fognak alkalmazni.

Ramesh szerint, amint az államok elkezdik frissíteni a védőfelszereléssel kapcsolatos szabályozásukat, a fogorvosok szempontjából az lesz a legfontosabb, hogy érthető módon magyarázzák el a változást és az azt igazoló tudományos adatokat a pácienseknek.

Anthony Blatnica, a Tufts University School of Medicine radiológus professzora és a Tufts Medical Center sugárbiztonsági bizottságának elnöke szerint az orvosi rendelőkben, kórházakban és olyan egészségügyi intézményekben, ahol a test más részeit is röntgenezik, a betegek hasonló szabályozásokkal találkozhatnak majd, hiszen a modern röntgenberendezések külső szórása elhanyagolható.

"Ha valaki nem az elsődleges sugár útjában áll, akkor csak a belső szórást kell figyelembe vennünk. Így a külső árnyékolásnak nincs semmi értelme" — mondta Blatnica. Ha azonban a védőfelszerelés bármely része a röntgensugárzás mezejébe esik, és eltakarja a vizsgálni kívánt területet, az már probléma" — tette hozzá.

Emellett a kötény elhagyásával kapcsolatban még egy problémába ütközhetünk: egyes fogászati páciensek számára a kötény akár fizikai — gondoljunk például egy súlyozott takaróra —, akár mentális kényelmet, megnyugvást biztosíthat. "Az ólomkötény nagyon fontos szerepet játszik a pácienseink pszichológiai működésében" — tette hozzá Campos. "Úgy érzik, hogy megvédjük őket, és nem veszik észre, hogy a jelenlegi röntgenezési technikák és technológiák már önmagukban is megfelelő védelmet nyújtanak.

A várandós páciensek és a gyermekek szülei különösen aggódnak az esetleges sugárterhelés miatt. Campos szerint mindkét esetben "ugyanakkora dózis éri a szervezetünket a védőfelszereléssel, mint anélkül — és ez dózis rendkívül alacsony".

A cikk szerint például a fogászati röntgenfelvételek során, a fejlődő magzatot érő sugárterhelésnek 10 000-30 000-szer többnek kellene lennie, ahhoz, hogy a mikrokefália, a fejlődési visszamaradottság vagy az értelmi fogyatékosság kockázata fennálljon. Campos azonban hozzátette: "Tisztában vagyunk vele, hogy a várandós páciensek nyugodtabbnak és védettebbnek érzik magukat, ha ólomkötényt viselnek”.

Forrás: https://medicalxpress.com/news/2023-10-x-rays-dentist-safer.html